micsoda?
nemértem. tényleg nem. ők többet tudnak, mint én?
csak nevetek. csak ámulok.
gyújtogat. neki jó. másoknak nem, mert elégnek.
a parancsnok hazudik. hogy nem süllyed el ez a hajó? hogy haladunk tovább? hiszen még a parancsnok is hazudik.
kedves, öreg és tiszteletreméltó. elítélem, mert olyan mint én.
gyáva és vannak álmai. épített egy nagy várat. felfordul a gyomra.
mit építsek én? én nem éltem meg bahiát.
periperi szikláin sem hazudtam még életet.
de mit akarok építeni? rövidtáv.
végignézi, ahogy elégnek. a másik küzd, mert legyőzték. ő a főnök. ő vezet. benne bízik mindenki. ott, ahol van ő a kapitány - övé a felelősség. és legyőzték. egy kisgyerek és az apja. érzelmek. család. a sajátja. fáj.
hibázik. mindenki hibázik. pont ő ne tenné?
ilyen nincs, inkább a bőr, amit kimart a só.
a sós tenger. labda, víz, nevetés. régi hullámok, elmúlt viharok, túlélt balesetek.
megmaradt, fájó, égő, mély sebek.
salvadorban is fájna. messze vagyok. miért? majd.
lógatja előtte a szívét. lengeti. a cérna mindjárt elszakad. a harmadik. ő utánakap. neki kell. tátott szájjal bámulja. aki lógatja. ő csak kacag. ez az ő szíve. szabadon játszhat vele. ezt nem kérhetik számon rajta. arra nem gondol, hogy így a harmadik szívével is játszik. azt is cérnán rángatja. de nem haragszom rá, nem tudok. az övé is ég.
csorog a víz, tükröződik a napfény, nézem, megbűvöl. sokadik gyufaszálam dobom a kékségbe. a víz több, körülöleli és megfosztja gyenge kis tüzeimet. csak nézek.
sokaság, nagyság, erő. a része akarok lenni.
de már mindketten csak részek vagyunk.
nemértem. tényleg nem. ők többet tudnak, mint én?
csak nevetek. csak ámulok.
gyújtogat. neki jó. másoknak nem, mert elégnek.
a parancsnok hazudik. hogy nem süllyed el ez a hajó? hogy haladunk tovább? hiszen még a parancsnok is hazudik.
kedves, öreg és tiszteletreméltó. elítélem, mert olyan mint én.
gyáva és vannak álmai. épített egy nagy várat. felfordul a gyomra.
mit építsek én? én nem éltem meg bahiát.
periperi szikláin sem hazudtam még életet.
de mit akarok építeni? rövidtáv.
végignézi, ahogy elégnek. a másik küzd, mert legyőzték. ő a főnök. ő vezet. benne bízik mindenki. ott, ahol van ő a kapitány - övé a felelősség. és legyőzték. egy kisgyerek és az apja. érzelmek. család. a sajátja. fáj.
hibázik. mindenki hibázik. pont ő ne tenné?
ilyen nincs, inkább a bőr, amit kimart a só.
a sós tenger. labda, víz, nevetés. régi hullámok, elmúlt viharok, túlélt balesetek.
megmaradt, fájó, égő, mély sebek.
salvadorban is fájna. messze vagyok. miért? majd.
lógatja előtte a szívét. lengeti. a cérna mindjárt elszakad. a harmadik. ő utánakap. neki kell. tátott szájjal bámulja. aki lógatja. ő csak kacag. ez az ő szíve. szabadon játszhat vele. ezt nem kérhetik számon rajta. arra nem gondol, hogy így a harmadik szívével is játszik. azt is cérnán rángatja. de nem haragszom rá, nem tudok. az övé is ég.
csorog a víz, tükröződik a napfény, nézem, megbűvöl. sokadik gyufaszálam dobom a kékségbe. a víz több, körülöleli és megfosztja gyenge kis tüzeimet. csak nézek.
sokaság, nagyság, erő. a része akarok lenni.
de már mindketten csak részek vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése