vértest

tükrök néznek egymásba, a közösből lehet így
az egyik persze kicsit piszkosabb, az vagyok én, persze
a másik talán repedt kicsit, az te lehetsz;
törött kárpitok fölött lógnak a gyerekkori rajzaim,
a te nevedet mondtam ki először,
csak a füst csípi a szemem, a narancslé meg már a szőnyegben.

fekete doboz start

már régóta csak szögletes vizet tud inni
már régóta latexban járatja lépteit
sok ideje már, hogy piros m&m'sek vannak körmei helyén
sok ideje már, hogy nyögő ritmusokra lesz jó a kedve
egy ideje csak szagol és ízlel, kóstol és tálal
egy ideje a szeme is szebben csillog, pont mióta nem is érdekli

és innentől egy fekete doboz lesz a kezében
[tudjátok, ő egy szajha]