kedves családok ablakai alatt
száll a szemünkbe a füst, szeretem.
kedves ablakok fényei alatt
csúszik ami buborékos, finom, szeretem.
kedves megállók sötétjében
évek óta fogjuk egymás kezét, szeretem.
kedves kis pillantások keresztezése
fogad még drágább kicsi mosolyokat, mások nem látják, évek óta, szeretem.
kedves dolgok darabjai mellett
bármikor nevetünk, mennyit nem nevettünk, szeretem.
de ha a te szemedbe száll a füst, nem szeretem, inkább lenyelném.
de ha neked nem csúszna, legyen nekünk, lehet nekem.
de ha nem tetszenek a titkaim, megtartom a tieidet.
de ha nem nézel rám, én mosolygok rád.
de ha nem együtt nevetünk, úgyis együtt fogunk.
és nem csak bármit, akármikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése